Zápszonyban 1930. tavaszán jelentek meg a baptista misszionáriusok. Tóth Ferenc a közeli Barabásról hívta magával Borbás Sándor nagydobosi evangélistát, hogy Zápszonyban is próbálják meg az evangéliumot hirdetni. Néhány hétre rá már be is ért az elvetett mag és júniusban, éppen pünkösdkor, bemerítkezett a zápszonyi Nagy Imre és Orosz Zsigmond Munkácson. Hamarosan tovább növekedett a kis közösség azzal, hogy Munkácsról ide nősült a már korábban bemerítkezett Deskó Péter is. Ezután az ő házában gyűltek össze a baptisták és az evangélium után érdeklődők.

1932-ben megtérésével és bemerítkezéssel a gyülekezethez csatlakozott Nagy Ida és Nagy (Szabó) Erzsébet, akiket ugyancsak Barkaszi Béla az akkori munkácsi körzet lelkipásztora merített be.
A cseh időszakban a következő lelkipásztorok, igehirdetők látogatták a gyülekezetet: Trohák József (Beregszász), Szadvári Demeter (Kerepec), Urbán Gyula (Ágcsernyő) és Markó Mihály szlovák nemzetiségű lelkipásztor.

1939. május 2-án Zápszonyból négyen vállalták az Úr Jézus követését és mutatták meg hitüket a keresztségben: Végső György, Szűcs Mária, Pap Erzsébet és Pap Amália. Őket Kovács Imre biharugrai lelkipásztor merítette be Beregszászon, a Latorcánál.

A II. világháború utáni kommunista szovjet rendszer a magyar gyülekezeteket (is) igyekezett szisztematikusan elsorvasztani. Több helyen imaházakat koboztak el, a fiatalokat pedig nem engedték, hogy a gyülekezetben vezető szerephez jussanak, szolgálatba álljanak. Ahol nem volt meg a számukra elvárt gyülekezeti tagság, ott egyszerűen betiltották a gyülekezeti alkalmakat. A nehézségek ellenére mégis növekedés volt a zápszonyi gyülekezetben.

1947-ben Nagy Irén és Nagy Béla csatlakozott a zápszonyi testvérekhez. Őket Stumpf Jenő lelkipásztor merítette be Munkácson.

A gyülekezet örülhett annak is, hogy a zápszonyi Szűcs Miklós és Nagy Irén életútját úgy vezette Isten, hogy házasságot kötöttek egymással 1948-ban.

1949-től Orosz Zsigmond lett a megbízva a zápszonyi gyülekezetvezetéssel. Trohák József laikus beregszászi lelkipásztor havonta csak egyszer tudott kijárni, hogy úrvacsorát osszon a gyülekezetnek.

1950-től Mezőkaszonyból is csatlakozott a gyülekezethez a Végső család, majd Hetyenből Vékony néni.

1954-ben Nagy Béla házasságot kötött a gáti baptista gyülekezet egyik tagjával, Bak Magda Lenkével, aki így a zápszonyi gyülekezet tagjává lett.

1971-ben Munkácson bemerítkezett a zápszonyi Nagy István és a kígyósi származású Nagy (Vas) Piroska, akik fiatal házasok voltak és már zápszonyban éltek.

A gyülekezetnek nem volt imaháza, az istentiszteleteket házaknál tartották. Majdnem minden zápszonyi utcában több-kevesebb ideig működött baptista “imaház” valamelyik családi háznál. Az évek során többször is rosszindulatú feljelentések, vádak és gyanúsítgatások, féltékenység és irigység nehezítették, fenyegették és próbálták ellehetetleníteni a  gyülekezet misszióját. A hatóság végül a kis gyülekezetet megszüntette és Beregszászhoz csatolta.

1983. március 15-én Andráskó Mihály – a kárpátaljai missziókerület akkori vezetője – megkérte a zápszonyi Nagy Bélát, hogy vállalja el a beregszászi prédikátori teendőket.  Attól kezdődően a zápszonyiak közel húsz éven keresztül jártak be a 18 km-re levő Beregszászba. Az istentiszteleteket akkoriban, Forgon Pál református püspök engedélyével, a református templomban tartották, mivel a beregszászi imaházat a hatóságok 1956-ban elkobozták. A nyolcvanas évek végére, a fiatalok hiánya miatt a gyülekezet elidősödött és egyre jobban felerősödött a reménytelenség, a megsemmisüléstől való félelem.

1990-ben id. Mészáros Kálmán a Magyarországi Baptista Egyház alelnöke és Nemes Stepan az ukrán baptisták kárpátaljai vezetője a beregszászi gyülekezet diakónusává avatták a zápszonyi Nagy Istvánt, Nagy Béla testvérét.

Nagy Béla a rendszerváltás után, minden erejét megfeszítve igyekezett arra, hogy visszaszerezze a közel 40 évvel korábban elvett beregszászi baptista imaházat. Az illetékes hatóságok 51 alkalommal zavarták el mindenféle ürüggyel, míg az 52. alkalommal megkapta a szükséges papírokat, aminek köszönhetően 1996-ban a beregszászi gyülekezet kárpótlásként kapott egy ingatlant. Ezt az épületet a gyülekezet nemsokára eladta.

1995-ben Nagy Béla betegsége és gerincműtéte miatt nem tudta tovább vállalni a szolgálatot, így a lelkipásztori feladatokkal egy rövid időre a Munkácsról kijáró Dankánics Jánost bízták meg, azonban 1998-ban Nagy István vette át tőle a beregszászi baptista gyülekezet vezetését.

1998-ban, 8 tag merítkezett be Guton így a beregszászi gyülekezet létszáma 42-re emelkedett. Ugyanebben az évben sikerült megvásárolni a Magyarországi Baptista Egyház anyagi segítségével, a beregszászi Muzsai utca 13. szám alatt.

Bemerítés Beregszászon a Vérke pataknál

Bemerítés Beregszászon 1939-ben a Vérke pataknál. Középen Kovács Imre lelkipásztor.

Bemerítés Munkácson a Latorcánál 1971-ben
Bemerítés Munkácson a Latorcánál 1971-ben

Nagy István és felesége Piroska bemerítése 1971-ben, Munkácson a Latorcánál.

1999. december 6-án a zápszonyi baptista gyülekezet újra önálló útra térhetett. Kiváltak a 22 kilométerre levő beregszászi gyülekezetből, ahova az állami intézkedések miatt majdnem 20 éven keresztül voltak kénytelenek bejárni és 10 taggal bejegyezték a gyülekezetet. Vezetőjének Nagy Istvánt választotta a gyülekezet. A testvérek nagy része erre az időre már ereje alkonyához ért, mégis reménységgel fáradoztak Isten országáért.

Nagy Béla 2000-ben vette fel a kapcsolatot a már az Egyesült Államokban élő Zeke házaspárral. Zeke (Végső) Jolán valamikor mezőkaszonyi lakos volt és a zápszonyi gyülekezet tagja. Nagy Béla levelében elújságolta neki és férjének az örömhírt, hogy újra van gyülekezet Zápszonyban. Zeke Zoltán és felesége Jolán akkor a Clevlandi Magyar Betánia Gyülekezetben voltak tagok és szerettek volna segíteni, hogy imaháza is legyen a zápszonyi gyülekezetnek.

2001-ben sikerült megvásárolni az imaházat 10 000 USD értékben, a Zeke család áldozatos hozzájárulásának köszönhetően. Elindulhatott a felnőttekkel és a gyerekekkel való foglalkozás. Nagy István áldozatos és lelkiismeretes munkájának köszönhetően az imaház területén álló épületek nagy részét sikerült kijavítani és használhatóvá tenni. A düledező tehénistállóból kulturált gyerektermet alakítottak ki és más fejlesztéseket is sikerült kivitelezni a dr Eric Barett által vezetett 4H alapítvány segítségével. A falubeli gyerekek aktív érdeklődése szükségessé tette, hogy a gyülekezet az imaház telkén egy focipályát és egy kosárlabdapályát alakítson ki. Ezek megvalósulásában nagy szerepe volt Varga Attila baptista misszionáriusnak, aki a szükséges anyagi támogatásokat összeszedte és Nagy István zápszonyi gyülekezetvezetőnek, aki a terveket kivitelezte.

2006-2007-ig Kutyik Tímea magyarországi missziómunkás segített a gyülekezetben a különböző gyerekszolgálatok végzésében.
2007-ben Nagy István testvér a gyülekezet vezetője és felesége Piroska átköltöztek Magyarországra, a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet gondnokai lettek.

ZEKE Jolán és Zoltán

ZEKE Jolán és Zoltán a clevlandi magyar baptisták imaházában

2007-től a Magyarországi Baptista Egyház kirendelésével és a 4H alapítvány támogatásával Nagy-Kasza Dániel és felesége Lona végzi a gyülekezeti szolgálatokat. A gyülekezet és a lelkipásztor-házaspár között teljes egyetértés alakult ki, ami Isten bőséges áldásainak kiáradásához vezetett.

2008-ban Simon (Horvát) Dóra vallotta meg hitét a keresztségben és csatlakozott a gyülekezethez. Hosszú idő után először volt helyben, Zápszonyban a bemerítési ünnep, így látható és hallható bizonyságtétel lett az esemény a falu népe számára.

2009-ben a nagybányai baptista gyülekezet segítségével, a gyülekezet nagy örömére bemerítőmedence épülhetett az imaház udvarán. Medve (Horvát) Mária és ifj. Dávid Éva döntött az Úr Jézus követése mellett.

A gyülekezet 2010-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját, akkor 12 tagja volt. Vasárnap délutánonként 20-35 ember látogatta az istentiszteletet, akiknek a jelentős része barátkozó volt. Ebben az évbe Orosz Boglárka és Dávid Éva kötelezte el magát Jézus Krisztus mellett, majd a Biblia tanítása szerint bemerítkezett.

2011-ben újabb három taggal bővült a gyülekezeti közösség. Juhász Róbert és felesége Irénke (Beregszász) , valamint Tóth Katica (Nagybégány) vállalta, hogy az Úr Jézust követik. Még ebben az évben a zápszonyi gyülekezet kezdeményezésére és aktív részvételével Beregszászon elindult a Második Esély Misszió nevű gyülekezetplántálás, elsősorban azon testvéreik növekedéséért, akik onnan jártak ki Zápszonyba, másodsorban a beregszászi magyar baptista misszió elősegítésére.

Eric és Rosemary Barrett, valamint Nagy-Kasza Dániel és Lona

Eric és Rosemary Barrett a 4H alapítvány vezetői, valamint Nagy-Kasza Dániel és Lona

2012-ben az imaház tetőszerkezetének lecserélésére volt szükség. Az ehhez szükséges pénzt leginkább a magyarországi baptista gyülekezetektől kapta a zápszonyi misszió. A fizikai munkában legtöbbször az erdélyi testvérek (Szatmárnémetiből és Nagybányáról) voltak jelen. Első lépésként a tető lecserélése szerepelt, majd utána annak a beépítése  és a szolgálati lakás kialakítása.

2013-ban a gyülekezet újabb három taggal bővült. Hegedüs (Bacskai) Márta, Orosz Bálint és felesége (Pap) Tünde döntött Jézus Krisztus követése mellett, majd a bemerítkezésben a neki való engedelmességet vállalta. Ebben az évben elindult a 4H alapítvány támogatásával egy gyerekeknek szánt keresztyén napközi is, ifj. Dávid Éva gyülekezeti munkatárs segítségével. Év végére sikerült az imaterem teljes felújításáig eljutni.

Az egyre nehezebb gazdasági helyzetben a gyülekezetnek lehetősége adódott arra, hogy szociális programokat végezzen a településen. Az évek során több száz családhoz sikerült élelmiszercsomagokat eljuttatni, vagy tűzifával segíteni őket. 2016 és 2020 között a rákoscsabai Béthel alapítvánnyal együttműködve az iskolai étkeztetést sikerült ingyenessé tenni több, mint 70 gyermek számára. Ezen felül, az együttműködésnek köszönhetően egy több, mint 3 000 000 forint értékű iskolai sportpálya is elkészülhetett.

2015-ben a zápszonyi közösség saját költségén, 1 000 000 forint ráfordítással segítette a rafajnaújfalui baptista közösséget egy szolgálati lakás kialakításában, majd 2016-ban kirendelte Kota Istvánt és feleségét Évát, hogy a településen lakva, 3 éven keresztül gyerek és ifjúsági szolgálatokat végezzenek.

2016-ra az infrastruktúra fejlődésével az imaház olyan minőségi változáson ment át, amivel alkalmassá vált arra, hogy a Baptista Teológiai Akadémiára jelentkező kárpátaljai hallgatók számára fakultációs központtá legyen. László Gábor kezdeményezésére abban az évben 38-an kezdték el tanulmányaikat, akiknek jelentős része, 18 fő zápszonyi volt. 2018-ban, a második csoport indulásakor 28-an kezdtek bele a hittudományi tanulmányokba.

2017-ben a gyülekezethez csatlakozott Gazdag Erzsébet és Orosz Gergő.

2018-ra Nagy-Kaszáné Somogyi Ilona szervezésével a gyülekezetben évek óta rendszeresek a női bibliaórák. A keresztyén napközi továbbra is eredményesen működik.

2019-ben Orosz Dorina, Balla Gyula és Novák János adta át élete vezetését az Úr Jézusnak és lett tagja a gyülekezetnek.

2020-ban Barta Erzsébet jutott arra a döntésre, hogy felvállalja az Úr Jézus követését. A 2016-ban elkezdett hittudományi tanulmányaikat 23-an fejezték be sikeresen.

Isten jóindulatának köszönhetően a sok gazdasági nehézség, elvándorlások ellenére is a gyülekezet megélhette a 90. életévét is.  2020-ban a zápszonyi baptista közösségnek 22 tagja volt.

A Zápszonyi magyar baptista közösség imaháza

A zápszonyi magyar baptista közösség imaháza.

BTA kárpátaljai hallgatók

Kárpátaljai hallgatók a Baptista Teológiai Akadémián.